VÉNEK KÖZSÉG

Falu (20)

Képek száma a kategóriában:	20
Kategória megtekintve:	5827x

Légifotók (16)

Képek száma a kategóriában:	16
Kategória megtekintve:	5562x

Templom (7)

A Nepomuki Szent János templom 1733-ban épült, majd az 1800-as évek végén szétbontották, hogy helyén a jelenlegit felépítsék. 1906-ban szentelték fel. Oltárképét Patay László festette, akinek vizsgamunkája volt ez a festmény. 1960-ban újították fel elõször, 1993-ban a fazsindely tetőt cserépre cserélték.

Képek száma a kategóriában:	7
Kategória megtekintve:	4054x

Aranykert Tábor (2)

A korszerűen berendezett 5 db 8 ágyas és 2 db 2 ágyas szobában 44 fő kényelmesen megszállhat. A természetes anyagokból épült, kör alapú házban külön férfi és nõi vizesblokk, a nyári melegben napzuhany szolgálja a vendégek kényelmét.

Étkezést is tudunk biztosítani előzetes megrendelés alapján. Színvonalas programok szervezéséhez sportpálya, tűzrakóhely, ping-pong asztal, tollaslabdázási, futballozási lehetőség áll a csoportok rendelkezésére. A közelben vezet a nemzetközi kerékpárút is.

Képek száma a kategóriában:	2
Kategória megtekintve:	6996x

Aranykert liget (2)

A falu északkeleti szélén, közvetlenül az árvédelmi gát tövében lévő Aranykert-liget százados tölgyfáit a vénekiek ültették. 1896-ban a Honfoglalás emlékére hetet, két évvel később Erzsébet királyné tiszteletére ötöt.

A Mosoni-Duna-ág mellett található a Somos erdő. Az Alsó-Szigetköz árvizek által gyakran elöntött területén rendhagyó a szárazabb térséget kedvelő tölgy-kőris-szil keményfa ligeterdő. Külön érdekesség a gyertyán előfordulása, de a környéken csak ebben a kis erdőfoltban él a húsos som, az ostorménfa, valamint a bogláros szellőrózsa. Védett fajok a dunai csillagvirág, a nyári tőzike, a ligeti szőlő. Korábban négy orchideafaj is előfordult, mára a cserjeszint besűrűsödése miatt ezek a fajok eltűntek.

Ha átmegyünk az erdőből a töltésen túlra, a Mosoni-Duna hullámterébe érkezünk. A folyó partján el lehet sétálni a Torda-szigetig, ahol látható a Gyõr-Gönyü kikötő. A Torda-sziget csúcsánál ömlik a Mosoni-Duna a Nagy-Dunába. A folyók mentén több horgászhely várja a horgászokat. A halászlé főző verseny messze földről vonzza a horgászokat és a halászlé szerelmeseit.

Képek száma a kategóriában:	2
Kategória megtekintve:	4514x

Duna-part (5)

A Szigetköz keleti csücskében a Mosoni-és a Nagy Duna találkozásánál fekvő falu számára évszázadokon keresztül a víz adta az életet. Már 1093-ban találkozunk nevével az oklevelekben- elsőként a szigetközi falvak közül. Lakóinak kötelessége volt a pannonhalmi apátság részére hálókat készíteni, vizákat fogni és hallal adózni. Később hajósmolnárok falva volt. A fényképen látható malomhoz hasonló hajómalmok tucatjai álltak Vének mellett a nagy Dunán. A térképen is lehet látni a véneki Duna-part és a Kolera-sziget közötti részen, illetve feljebb Nagybajcs felé, valamint a szlovák oldalon voltak elhelyezve.

A molnárkodás jelentőségét mutatja, hogy ebben a kis faluban a molnárok önálló céhet alkottak. A gõzhajózás elterjedésével hajóra szálltak a vénekiek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a földesúri függőség lazult volna. Jellemző, hogy amíg a szomszédos falvak lakói egyházi nemesek voltak és a Duna átjáróinak õrzéséért kiváltságot kaptak, addig Véneken csak egyetlen nemes élt. Ez lehet a magyarázata annak, hogy bár a víz adta az életet, ennek ellenére a falu pecsétjébe földművelésre utaló motívumokat - eke és csoroszlya - emeltek be.

Az a kis ház, amely a révészé volt, immáron megújulva kultúrtörténeti értékké emelkedett és remélhetőleg a turistákat - a Szigetközön keresztül kerekezőket - fogja szolgálni. Hidak híján a gyalogosokat ladikokkal, a kocsikat komppal szállították át a Dunán és annak számtalan ágán. A révjog az uradalomé volt, és tõle kapta meg a révész, akit a kompbér harmada, a csónakbér egésze illetett. A révész a parton lévõ kis kunyhóban lakott, és hangos kiabálással hívták az egyik partról a másikra. Éjjel-nappal egy szóra indultak, pedig rossz időben, jégzajlásban nem volt kellemes. Éjjel bizony sokáig kellett "hőrögetni", amíg meghallotta a kiáltozást. A révész volt a kapocs a falu és a szárazföld között. A révész hozta-vitte a tanítót a túlparti Győr-Szentivánból.